12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Régebbi írásaim nyomán újra kezembe vettem az alternatív, több nemről szóló cikkeket, fejtegetéseket. Ennek egyik fő oka az volt, hogy alaptalanul ítélkeztem maga az elképzelés felett, miszerint nem 2 – férfi és nő, hanem 58 nem létezik. Tulajdonképpen nem néztem át tüzetesebben, az első pár pont felháborított és azóta sem néztem utána. Leginkább azzal haragított magára, hogy a mai, mind fizikai, mind szellemi értelemben romló világ a valódi problémákra való megoldások keresése helyett, ilyen irreveláns dolgokkal foglalkozik. Bár sem a genderidentitásokkal, sem a melegekkel nincs különösebb problémám, számomra egy férfi női ruhában, tucatnyi műtét és több éves hormonkezelés után sem válik a szememben nővé (vagy fordítva). Ugyanakkor, akik ezekkel előálltak, szerintem nem tudtak különbséget tenni a nem és a társadalmi identitás között.
Az alábbi listán a maradék 56 nemről kerestem információkat, egy féltudományos oldal adatai alapján, bővítve tudományos magyarázatokkal és saját véleményeimmel.
1.Agender / semleges nemű: „Aki agender, az úgy érzi, hogy egyik nemhez sem tartozik, nem szívesen mondja magáról sem azt, hogy nő, sem azt, hogy férfi. Vagy úgy érzik, hogy nincs egyáltalán nemük, vagy úgy, hogy semleges neműek. Néhányan műtéttel vagy hormonok segítségével érik el azt, hogy a testük megfeleljen az általuk vallott identitásnak.”
B.ZS.: Bár mindkét megnevezés gyakorlatilag ugyanazt takarja, mégis ezt 2 „nemnek” tartják számon. Az emberek, hacsak nem valamilyen biológiai rendellenességgel születnek, fiúként vagy lányként látják meg a napvilágot. Semmiképpen sem nevezném a fenti jellemzést nemeknek, inkább csak saját magukról alkotott lelki véleménynek.
2.Androgün: „Aki androgün, az mind a férfi, mind pedig a női nemi jellegzetességeket képviseli. Az androgün különálló, harmadik nem.“
B.ZS.: Az androgínia egészen az ókori görög filozófusokig visszavezethető, teológiai-ontológiai elképzelés, mely szerint az ember eredetileg kétnemű, ám nem összetévesztendő a biológiai kétneműséggel, a hermafrodizmussal. Bár ezt is 2 „nemnek” könyvelték el, ez csupán egy filozófiai elv.
3.Bigender: ”A bigender szintén rendelkezik mind a férfi, mind pedig a női jellegzetességekkel. De szemben az androgünökkel, aki bigender, az különböző helyzetekben különféleképpen viselkedik: bizonyos helyzetekben nőként, bizonyos helyzetekben férfiként. A bigenderek tehát váltogatják nemi identitásukat.”
B.ZS.: 3 nyelven olvastam tudományos irodalmat a fenti szakszóval kapcsolatban. Érdekesség, hogy a többi „nemmel” szoros párhuzamban említik, több helyen azok részeként. Az egyetlen dolog, amely valamennyi forrásban egyezett, hogy a szakértők sem tartják ezt a fenomént külön nemnek.
4.Cisz / Ciszgender: „A ciszgendernek csak a neve szokatlan; ez a transzgender ellenkezője. A ciszgender olyan ember, aki biológiailag olyan nemmel születik, mint amilyen társadalmi nemmel (genderrel) azonosulni tud.”
B.ZS.: Bármilyen meglepő, a még ezen belül is 10 külön nemet tartanak számon, pl.: cisz nő, cisz nőstény, cisz férfi, cisz hím, stb. Köznyelven magyarázva a ciszgender nem más, mint az ember, aki olyan neműnek tartja magát, mint aminek biológiailag született. A megnevezés állítólag transznemű aktivistáktól származik. A fentiekhez hasonlóan ez is számomra inkább egyfajta nézet és nem különálló nem.
5.Nőből férfi, Férfiból nő: „Olyasvalaki, aki átmenetet képez a nő és a férfi között – akár fizikai értelemben (tehát transzszexuális) vagy a társadalmi nemi identitását (azaz a genderét) illetően.”
B.ZS.: Ez a kategória is 4 alcsoportba tagolódik tovább. A transznemű, azaz transzszexuális emberek nem képesek veleszületett nemükkel azonosulni, így hormonkezeléssel, műtétekkel próbálnak hasonlóvá válni az általuk választott nemhez. Inkább jellemezném az egyén pszichológiai problémájaként, mintsem hogy „nemnek” nevezzem.
6.Eltérő: „Igen tág kategória; azok tartoznak ide, akik nem viselkednek a biológiai nemüknek megfelelő társadalmi elvárások szerint. Ide tartoznak azok a férfiak, akik női ruhákat hordanak, azok a nők, akik férfiasan öltöznek, illetve a transzneműek is.“
B.ZS.: Szintén 2 alcsoport jellemzését olvashatták. Bajban vagyok, mert fogalmam sincs, hogy mit mondjak, főleg, mert a jellemzés alapján az 5. És 6. pont szinte teljesen identikus. Hiába kerestem a választ a kérdésre, mert a szakcikkek szerint sincs nagyobb eltérés a két úgynevezett „nem” között.
7.Kérdőjeles gender: „Ez a kategória azoknak való, akik még keresik a saját szexuális és társadalmi nemi identitásukat.“
B.ZS.: Aki nem tudja maga se, hogy fiú e vagy lány… (Facepalm, sóhaj)
8.Genderqueer: „A genderqueer egy nagyon átfogó kategória mindazok számára, akik nem illeszkednek a bináris (férfi/nő) nemi felosztásba. A legtöbb eddig felsorolt kategória ebbe tartozik.“
B.ZS.: A genderqueer megnevezésnek jelenleg még nincs magyar megfelelője, a jelentését viszont tökéletesen leírja - tulajdonképpen nem más, mint az eddig felsorolt társadalmi identitások gyűjtőneve.
9.Interszexuális: „Régebben hermafroditizmusnak nevezték, mára azonban az interszexuális kifejezés vált elterjedtté. Olyan személy, akinek a kromoszómái, illetve a nemi szervei nem kizárólag férfira vagy nőre jellemzőek.”
B.ZS.: Az embereknél a hermafroditizmus egy rendkívül ritka genetikai elváltozás, viszont a magukat interszexuálisnak valló egyének sokszor csak kisebb testi hibákkal a nemi szervükön született emberek és ezáltal nem válnak külön neművé.
10.Képlékeny gender: „Hasonlóan a bigenderekhez, a képlékeny gender indentitásúak szabadon váltogatják a női és a férfi nemi jellegzetességeket különböző helyzetekben.“
B.ZS.: Tulajdonképpen ugyanaz, mint a 3. pontban leírtak.
11.Egyik sem: „Valaki, aki sem nőnek, sem férfinak nem érzi magát igazán.“
B.ZS.: Na várjunk csak, hát ez pedig ugyanaz mint az 1. pont... (Sóhaj)
12.Nem bináris: „Akik nem bináris neműként határozzák meg magukat, elutasítják azt az elképzelést, hogy a nemek kettéoszthatóak lennének (férfi/nő), vagy akár férfi és nő közötti kontinuumként lennének elképzelhetőek. A nem binárisok szerint a gender egy jóval komplexebb dolog.”
B.ZS.: A nem bináris neműeket az angol a genderqueer szóval jellemzi. A 12. pont pedig a 8. pont tökéletes másolata.
13.Egyéb: „Ezt bárki választhatja, aki nem akar nyilatkozni a nemével kapcsolatban. Jelentheti azt, hogy valaki nem tudja bekategorizálni máshova magát, de azt is, hogy egyáltalán nem akarja a más orrára kötni a nemi identitását.”
B.ZS.: De hát ez megint ugyanaz, mint az 1. És a 11. pont… (Dupla facepalm)
14.Pángender: „A pángender leginkább az androgünizmushoz hasonlít. Olyan harmadik nem, amely mind női, mind férfi tulajdonságokkal rendelkezik. Használható átfogóan ’mindenféle gender’ értelemben is.”
B.ZS.: Ezzel a szóval jellemzik azokat az embereket, akiknek az identitása minden egyéb identitás jellemzőjét magába foglalja. Vagy egy jól hangzó név, hogy hosszabb lehessen a már amúgy is hosszú lista, mindenki döntse el maga.
15.Transznemű: „Elég tág kategória; mindazokra vonatkozik, akik úgy érzik, hogy a társadalmi nemi identitásuk eltér a születési biológiai nemüktől. A transzgender nem feltétlenül jár azzal, hogy valaki fizikailag is meg akarja változtatni a nemét.”
B.ZS.: Ezt a pontot az író még tovább osztotta 26 alkategóriára. Igazából ügyesen leírták az 5. pontot még egyszer.
16.Transzszexuális: „Olyan transzgender személy, aki külsőleg a születési biológiai nemével ellentétes, a genderidentitásának megfelelő jegyekkel rendelkezik vagy kíván rendelkezni. A transszexuálisok átoperáltatják magukat és/vagy hormonkezeléseken esnek át.”
B.ZS.: Mostanra már hozzászoktam, hogy a pontok ismétlik önmagukat. Ez még mindig az 5. pont egy az egyben.
17.Kétlelkű: „Ez a kategória az eltérő genderű őshonos amerikaiakra vonatkozik. Több mint 150 bennszülött törzsnél a „kétlelkűek” olyan személyek voltak, akik genderükben eltérőek voltak, és nagy társadalmi megbecsülésnek örvendtek.”
B.ZS.: A kétlelkű megnevezés az 1990-es Winnipegi melegfelvonuláson kelt életre, amikor is az amerikai őslakos résztvevők ezzel a szóval különböztették meg maguk a nem őslakos homoszexuális felvonulóktól. A fenti állítás, hogy nagy társadalmi megbecsülésnek örvendtek volna, ilyen megfogalmazásban nem igaz. Az indián törzsek sokkal nyitottabban, elfogadóbban tekintettek a törzs meleg tagjaira.
