Figyelem! Az alábbi szöveg az én személyes véleményem és nem feltétlenül egyezik mindenki nézeteivel!

Mik a mai világ problémái? Rengeteget sorolhatnánk fel, de elsősorban kezdjük a gyökereknél. A társadalmon belüli problémákat tartom mindennek az alapjának. Gondolok itt az emberek közti széthúzásra, legyen szó akár faji hovatartozásról, vallásról, eltérő életszínvonalról, politikai hovatartozásról, eltérő nemi identitásról, stb. Na de lássuk, hol is romlott el, és miért romlik tovább a világunk.
Elsőnek vegyük a szegény-gazdag ellentétet. Az emberek közti irigység szemmel látható. A puszta gondolata, hogy a másik többet engedhet meg magának a legtöbb embert marja. Most biztosan többen hiszik, hogy ez nincs így, de gondoljanak csak bele. Soha nem fordult meg a fejükben, hogy: „A fenébe is, bárcsak nekem is ilyen telefonom, autóm, lakásom, bármi lehetne, mint a másiknak”? Ennek ellentéte a telhetetlen gazdag, aki mindig többet és többet akar. Erre nagyon jól illik Teréz anya gondolata, miszerint „Az éhínség nem azért van a Földön, mert képtelenek lennénk jóllakatni a szegényeket, hanem azért, mert képtelenek vagyunk jóllakatni a gazdagokat.” Azért tisztelem valamennyi bennszülött törzset, mivel láthatólag nem kínozza őket az a bizonyos birtoklási vágy.
Vegyük a vallást. Az embereknek hit kell, mert a hit segít a mindennapi gondjaikból kiutat, reményt látni és betömni a lelkükben tátongó űrt. Ismétlem, a hitre szükség van. Viszont az egyházakra, amelyek az emberek jóhiszeműségét használják ki, hogy politikai és anyagi hatalmat szerezzenek, nincs. Ahogyan arra sem, hogy gyilkosságra vagy öngyilkosságra butítsák őket. Itt már nem hitről, hanem fanatizmusról van szó. Az emberek foggal-körömmel védik a saját nézeteiket, legtöbbször nem is hajlandóak a másikat meghallgatni. Miért? Mert a másik fél is többször azzal a szándékkal beszél róla, hogy meggyőzze, neki van igaza. Meghallgatni a másikat és elfogadni a véleményét, vagy megtartani magunknak, hogy miben hiszünk, döntsék el.
Nemi ellentétek. A nők elnyomása helytelen dolog, mivel ugyanúgy kiveszik a részüket a társadalomban. Másrészt azok, akik túlzó példákat hoznak fel viszály szítására, legyen férfi vagy nő az illető, semmivel sem jobb egy közönséges lázítónál. Mondhatnám úgy is, hogy ugyanaz a helyzet itt is, mint a vallási őrületnél, csak a vita tárgya más.
Aztán ott van a faji gyűlölet. Félek, amíg nem lesz csak egyetlen rassz, addig a rasszizmus mindig felüti majd a fejét. Sokan ítélkeznek sztereotípia alapján, de kérdem én, mi alapján alakultak ki ezek? Valószínűleg, mert az egyes csoportokra van valami tipikusan jellemző. Az embereknek meg kéne tanulniuk békében élni egymás mellett, más megoldás erre nincs.
Nemzetiségi kérdés. Azért gyűlölni a másikat, mert más nemzetiségű? Egy értelmes embernek ez a gondolat meg sem fordulhat a fejében. Az emberek a történelem folyamán keletkezett sebeket szeretik felhánytorgatni, de mi értelme? A történelemből inkább tanulnunk kéne a szebb jövő érdekében, és nem benne élnünk.
A tolerancia teljes hiánya. Legyen szó akár a fent említett gondok valamelyikéről, vagy bármiről, amit a társadalom nem megszokottnak tart. Mit tesz a legtöbb ember? Mit ember, ezek már birkák. Mutogatnak, gyűlölködnek. Senki sem jobb, sem rosszabb a másiknál, bármiben is térjen el önöktől.
Politika. A nép hülyítése a médián keresztül, egyszóval agykontroll. Egy pár fejes az ország problémáinak oldása helyett a fentiek közül valamelyikre tereli a szót és jót röhögnek a markukba, hogy vitáznak a közemberek ezeken, miközben ők megtöltik a zsebeiket. Ez persze csak a jobbik eset. A rosszabbik, ha ezek a fejesek gondolnak egyet, és „élő sakkjátszmába” kezdenek a másik ország fejeseivel. Azt kívánom, bár egyszer láthatnám a több ezer katonát a parlamentjeik elé masírozni, ahol ledobják a fegyvereiket a földre, bemutatják a középső ujjukat a politikusoknak és felkiáltják, hogy: „Ha szükségetek van a másik tulajdonára, haljatok meg érte ti!”
Természetesen millió probléma van, ami lassan a pusztulásba taszítja az emberiséget, környezetszennyezés, fajok kipusztulása, erőforrások felélése, munkanélküliség, a katasztrofális közoktatás, a hasonlóan leépült egészségügy, migrációs válság, stb. Gyakorlatilag egy véget nem érő lista, ami egyre csak hosszabb és hosszabb lesz. Ajánlom, nézzenek meg egy disztópikus filmet, szinte bármelyiket. Önök örülnének, ha egy olyan, vagy ahhoz hasonló világban élnének gyerekeink, unokáink? Ha nem, ne csak panaszkodjanak, tegyenek is érte. A legkisebb segítség is hatalmas lehet a jövőben. A szelektíven gyűjtött hulladék, az árammal, vízzel való takarékoskodás, környezetünk megóvása a Földért és tiszteletadás és tolerancia a társadalomért. Köszönöm figyelmüket.