Egy rövid szünet után folytathatjuk utazásunk Utópia szívébe, ahol ezúttal az oktatási rendszert vesszük górcső alá.
Nézzük először az általános iskolákat, hiszen a tudás alapjait sajátítják itt el a fiatal diákok. Itt minden év végén a tanárok ellenőrzik diákjaik fejlődését egy írásbeli teszttel.  A mi szemünkkel nézve talán ez egy drasztikus lépésnek tűnhet egy alig 6-7 éves gyerek számára, de hatékonyságát tekintve a gyermek javára válik. Hogy miért mondom ezt? Példának az egyik Facebookon terjedő feladatot hoznám fel, oldjuk meg az egyenletet: 2 + 2 x 2 + 2 +2 x 2 x 0 = ? Természetesen a helyes megoldás 8. Elszomorító viszont, hogy rengeteg IQ betyár azzal érvel, hogy már pedig a megoldás 0, mert minden szám 0-val szorozva 0. Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Ha van mind szorzás/osztás és összeadás/kivonás is a műveletsorban, akkor balról jobbra haladva kiszámítjuk az összes szorzás vagy osztás eredményét, majd kiszámítjuk balról jobbra haladva az összeadást és kivonást, ahogy azok sorban követik egymást. Nem csak a számtanban vannak hiányosságok egyes embereknél, de csak erről egy külön tanulmányt lehetne írni, így ebbe nem mennék bele most részletesebben.
Lépjünk tovább a középiskolák, gimnáziumok szintjére. Ezek hatékonyságát a tanterv módosításával javították, jelentős sikerrel. Olyan tantárgyat egy diák fejébe erőltetni, ami nem érdekli, teljes időpazarlás. A diákok 4 éves középiskolai tanulmányaik alatt csupán az első évben kötelesek valamennyi humán és reál tantárgyat tanulni, a maradék 3 évben maguk válasszák ki, hogy melyikekkel szeretnének foglalkozni. Természetesen az érettségi-köteles tantárgyak továbbra is kötelezőek maradnak. A tantervben emellett a mindennapi életben szükséges dolgokat tanítják a diákoknak: jogaik, kötelességeik, az adózási rendszer, gazdálkodási -, családalapítási- és szexuális felvilágosítás, stb. Szerintem a mai diákok is hálásabbak lennének ilyen tudásért, az algebra biflázása helyett. Egyes országok már használnak ehhez hasonló oktatási rendszert, és bizonyítottan jobb eredményt értek el, egy „átlagos” iskola diákjaihoz képest.
Tanulmányaik végén a fiatal felnőttek leérettségiznek országuk hivatalos nyelvéből, egy választott idegen nyelvből, tetszőleges számú tantárgyból (legalább 1) és egy általános tudásszintet vizsgáló tesztet is kitöltenek.
Mi is az az általános tudásszintet vizsgáló teszt? Létezik egy „Senki sem tökéletes” (Nikto nie je dokonalý) című szlovák televíziós műsor, ahol az utcán kérdezgetik az embereket olyan dolgokról, amiket szerintem mindenkinek illene tudnia. Volt például olyan, aki szerint az IQ egy betegség. Persze tisztában vagyok vele, hogy a műsorban szereplő egyének jobbára vagy idősek, ittasak, vagy pedig a tanulatlan rétegből összeválogatott emberek, de felháborítónak tartom, hogy szavazati joga (illetve jó pár más jogosultsága) van egy olyan egyénnek, akinek fogalma sincs a legalapvetőbb dolgokról. A teszt felméri, hogy az egyén rendelkezik e a szükséges alapműveltségi szinttel. Ez a teszt nem befolyásolja ugyan az egyén érettségijét, de meghatározza az állampolgárainak anyagi juttatásokról szóló és állampolgári jogait a jövőben.
És hogy mi mindenben van még Utópia hazánk előtt? Legközelebb kiderül.

Folytatás következik.