A mai nap különleges, a 28-t ma betöltöttem,
De nem értem, miért nem hagysz, a büntetésem már letöltöttem.
Új célom van, magam köré gyűjtöm, kik verseim kedvelik.
Nem olyat, kik a diszkón kívül legfeljebb önmaguk szeretik.

Már vagy negyed év eltelt, de sajnos még mindig a fejemben jársz,
Te 2 héttel szakításunk után továbbléptél, és már nem vársz.
Sokat tettem, lakást vettem, vacsorázni vittelek és moziba,
De most már tudom, bíztam benned, ez volt a hatalmas hiba.

Azt hittem megváltás leszel nekem, de már látom, hogy csak átok,
Hazudtál, mesterkedtél, soha neked ezért meg nem bocsátok.
Nem érted most sem mit kérek? Magyarázzam el neked rendesen?
Nem akarok rólad hallani, csak élni életem, csendesen.

Ahelyett, hogy engem zaklatsz, mássz helyette a párod ágyába,
Papírra írd, mit nekem akarsz, és dugd a Feri valagába.
Gondolj majd arra, mikor a drogos haverod farkát szopkodod,
Ondós pofáddal az én ajkaim már soha meg nem csókolod.