Irodalmi műveim

Irodalmi műveim

Bagala Zsolt: Igénytelen szórakoz(tat)ás, 11. rész – Karmincák

2020. október 30. - Bagala Zsolt

T.S. Elliot 1930-as években írt, macskákról szóló verseit 1939-ben jelentette meg Macskák könyve című versgyűjteményében. Elliot, aki keresztgyermekeinek szánt verseit Old Possum néven írta, valószínűleg nem sejtette, hogy műve a történelem egyik leghíresebb musicaljének szolgál majd alapul. Az alapműben szereplő versek az egyes macskák emberszerű, pszichológiai és szociális tulajdonságait sorolja fel, itt még összefüggéstelenül.
Bár az 50-es években Alan Rawsthorne és Humphrey Searle is szerzett kísérőzenét Elliot verseire, világhírűvé mégis Andrew Lloyd Webber Macskák című musicalje vált. Az 1981-es musical sikerét egyedül Az operaház fantomja, egy másik Webber darab volt képes felülmúlni. Magyarországon 1983. március 23-án, a Madách színházban mutatták be1. Magyar színházi rekordként a darabot több mint 1400-szor adták elő, és csak 2015-ig vagy 1,6 millió néző vásárolt jegyet az előadásra.
A címszereplő macskák, vagy, ahogy magukat egymás közt nevezik Karmincák, minden évben megrendezésre kerülő báljukra készülnek, hogy elénekelhessék életük történetét és mindennapjaikat. Gimb-Gömb macska pl. egész nap csak eszik és lustálkodik, Elvisz Trén a vasutas macska az utasok kényelméről gondoskodik a vonatokon, míg Tus, a vén színházi macska, a régi szerepeire és sikereire emlékezik. Megtudjuk közben azt is, hogy egy macskának 3 neve van – az első, amit a család használ a megnevezésére, a második, ahogy egymás közt nevezik egymást és a harmadik, amit csak saját maguk ismernek.  A meghitt bálozást azonban félbeszakítja a bajkeverő Sam Mitsegél és két pribékje, Ben Mikering és Mindlevery, hogy elrabolják a Karmincák vezérét, Old Csendbelennt. A kétségbeesett macskák végül Mister Mefisztulész, a tehetséges varázsló macska segítségével visszavarázsolják vezetőjüket, így folytatódhat az ünnepség. A bál fénypontjaként Csendbelenn kiválasztja Grizabellát, az öreg, számkivetett macskát, akit elküld az „új, szebb életbe”.
Miért is került akkor ez a mű a sorozatba, ha a színházi közönség egyik kedvencéről van szó? 1998-ban filmként is megjelent a darab2, ami egy igényes színházi előadás felvételeiből lett összevágva, ám Tom Hooper 2018-ben úgy döntött készít egy új, korszerű filmfeldolgozást. Az azóta a „legjobb legrosszabb” filmnek titulált produkció Hoopernek 2 Arany Málna díjat is hozott, a legrosszabb rendezőnek és a legrosszabb forgatókönyvnek járó díjat. A film költségvetése kb. 90 millió dollár volt, míg az abból származó bevétel csupán 75 millió. Sajnos a filmet a híres színészek, mint Taylor Swift, Judi Dench, vagy Ian McKellen, játéka sem tudta megmenteni a bukástól. A színházi változatban az angol Heavyside Layer kifejezést a magyar Tejútra fordította, ami a Macskák világában a Mennyország megfelelője, ám arra nem ad magyarázatot, hogy az életében sikeres bűnöző, Sam Mitsegél miért akart oda jutni. Ráadásul a filmben magyarra tükörfordítással ionoszférára fordították ezt az átvitt értelemben értendő jelenséget, ezzel tovább fokozva a nézők összezavarodottságát. Ugyanakkor a stáb csak az filmelőzetes útjára bocsátása után vette észre, hogy a film csak úgy hemzseg a CGI hibáktól. Judi Dench keze kilógott a vetített jelmez alól az egyik jelenetben, ahogy Rebel Wilsoné is egy másik vágásnál. Volt, hogy a szőrmék tűntek el, némely snittnél pedig a stábtagok is látszódnak. A DVD kiadását megelőzve a stúdió ugyan több-kevesebb sikerrel eltüntette a bakik nagy részét, de ennek ellenére a nézők mindössze 25-30%-a díjazta az új feldolgozást.

1. https://www.youtube.com/watch?v=HzchPewayDY
https://www.youtube.com/watch?v=E8W1vZb0H9o
2. https://www.dailymotion.com/video/x78x981

Bagala Zsolt: A bináris gender hanyatlása

12 éven aluliaknak nem ajánlott!

Régebbi írásaim nyomán újra kezembe vettem az alternatív, több nemről szóló cikkeket, fejtegetéseket. Ennek egyik fő oka az volt, hogy alaptalanul ítélkeztem maga az elképzelés felett, miszerint nem 2 – férfi és nő, hanem 58 nem létezik. Tulajdonképpen nem néztem át tüzetesebben, az első pár pont felháborított és azóta sem néztem utána. Leginkább azzal haragított magára, hogy a mai, mind fizikai, mind szellemi értelemben romló világ a valódi problémákra való megoldások keresése helyett, ilyen irreveláns dolgokkal foglalkozik. Bár sem a genderidentitásokkal, sem a melegekkel nincs különösebb problémám, számomra egy férfi női ruhában, tucatnyi műtét és több éves hormonkezelés után sem válik a szememben nővé (vagy fordítva). Ugyanakkor, akik ezekkel előálltak, szerintem nem tudtak különbséget tenni a nem és a társadalmi identitás között.
Az alábbi listán a maradék 56 nemről kerestem információkat, egy féltudományos oldal adatai alapján, bővítve tudományos magyarázatokkal és saját véleményeimmel.

1.Agender / semleges nemű: „Aki agender, az úgy érzi, hogy egyik nemhez sem tartozik, nem szívesen mondja magáról sem azt, hogy nő, sem azt, hogy férfi. Vagy úgy érzik, hogy nincs egyáltalán nemük, vagy úgy, hogy semleges neműek. Néhányan műtéttel vagy hormonok segítségével érik el azt, hogy a testük megfeleljen az általuk vallott identitásnak.”
B.ZS.: Bár mindkét megnevezés gyakorlatilag ugyanazt takarja, mégis ezt 2 „nemnek” tartják számon. Az emberek, hacsak nem valamilyen biológiai rendellenességgel születnek, fiúként vagy lányként látják meg a napvilágot. Semmiképpen sem nevezném a fenti jellemzést nemeknek, inkább csak saját magukról alkotott lelki véleménynek.

2.Androgün: „Aki androgün, az mind a férfi, mind pedig a női nemi jellegzetességeket képviseli. Az androgün különálló, harmadik nem.
B.ZS.: Az androgínia egészen az ókori görög filozófusokig visszavezethető, teológiai-ontológiai elképzelés, mely szerint az ember eredetileg kétnemű, ám nem összetévesztendő a biológiai kétneműséggel, a hermafrodizmussal. Bár ezt is 2 „nemnek” könyvelték el, ez csupán egy filozófiai elv.

3.Bigender: ”bigender szintén rendelkezik mind a férfi, mind pedig a női jellegzetességekkel. De szemben az androgünökkel, aki bigender, az különböző helyzetekben különféleképpen viselkedik: bizonyos helyzetekben nőként, bizonyos helyzetekben férfiként. A bigenderek tehát váltogatják nemi identitásukat.
B.ZS.: 3 nyelven olvastam tudományos irodalmat a fenti szakszóval kapcsolatban. Érdekesség, hogy a többi „nemmel” szoros párhuzamban említik, több helyen azok részeként. Az egyetlen dolog, amely valamennyi forrásban egyezett, hogy a szakértők sem tartják ezt a fenomént külön nemnek.

4.Cisz / Ciszgender: ciszgendernek csak a neve szokatlan; ez a transzgender ellenkezője. A ciszgender olyan ember, aki biológiailag olyan nemmel születik, mint amilyen társadalmi nemmel (genderrel) azonosulni tud.
B.ZS.: Bármilyen meglepő, a még ezen belül is 10 külön nemet tartanak számon, pl.: cisz nő, cisz nőstény, cisz férfi, cisz hím, stb. Köznyelven magyarázva a ciszgender nem más, mint az ember, aki olyan neműnek tartja magát, mint aminek biológiailag született. A megnevezés állítólag transznemű aktivistáktól származik. A fentiekhez hasonlóan ez is számomra inkább egyfajta nézet és nem különálló nem.

5.Nőből férfi, Férfiból nő: „Olyasvalaki, aki átmenetet képez a nő és a férfi között – akár fizikai értelemben (tehát transzszexuális) vagy a társadalmi nemi identitását (azaz a genderét) illetően.”
B.ZS.: Ez a kategória is 4 alcsoportba tagolódik tovább. A transznemű, azaz transzszexuális emberek nem képesek veleszületett nemükkel azonosulni, így hormonkezeléssel, műtétekkel próbálnak hasonlóvá válni az általuk választott nemhez. Inkább jellemezném az egyén pszichológiai problémájaként, mintsem hogy „nemnek” nevezzem.

6.Eltérő: „Igen tág kategória; azok tartoznak ide, akik nem viselkednek a biológiai nemüknek megfelelő társadalmi elvárások szerint. Ide tartoznak azok a férfiak, akik női ruhákat hordanak, azok a nők, akik férfiasan öltöznek, illetve a transzneműek is.“
B.ZS.: Szintén 2 alcsoport jellemzését olvashatták. Bajban vagyok, mert fogalmam sincs, hogy mit mondjak, főleg, mert a jellemzés alapján az 5. És 6. pont szinte teljesen identikus. Hiába kerestem a választ a kérdésre, mert a szakcikkek szerint sincs nagyobb eltérés a két úgynevezett „nem” között.

7.Kérdőjeles gender: „Ez a kategória azoknak való, akik még keresik a saját szexuális és társadalmi nemi identitásukat.“
B.ZS.: Aki nem tudja maga se, hogy fiú e vagy lány… (Facepalm, sóhaj)

8.Genderqueer: „A genderqueer egy nagyon átfogó kategória mindazok számára, akik nem illeszkednek a bináris (férfi/nő) nemi felosztásba. A legtöbb eddig felsorolt kategória ebbe tartozik.“
B.ZS.: A genderqueer megnevezésnek jelenleg még nincs magyar megfelelője, a jelentését viszont tökéletesen leírja - tulajdonképpen nem más, mint az eddig felsorolt társadalmi identitások gyűjtőneve.

9.Interszexuális: „Régebben hermafroditizmusnak nevezték, mára azonban az interszexuális kifejezés vált elterjedtté. Olyan személy, akinek a kromoszómái, illetve a nemi szervei nem kizárólag férfira vagy nőre jellemzőek.”
B.ZS.: Az embereknél a hermafroditizmus egy rendkívül ritka genetikai elváltozás, viszont a magukat interszexuálisnak valló egyének sokszor csak kisebb testi hibákkal a nemi szervükön született emberek és ezáltal nem válnak külön neművé.

10.Képlékeny gender: „Hasonlóan a bigenderekhez, a képlékeny gender indentitásúak szabadon váltogatják a női és a férfi nemi jellegzetességeket különböző helyzetekben.“
B.ZS.: Tulajdonképpen ugyanaz, mint a 3. pontban leírtak.

11.Egyik sem: „Valaki, aki sem nőnek, sem férfinak nem érzi magát igazán.“
B.ZS.: Na várjunk csak, hát ez pedig ugyanaz mint az 1. pont... (Sóhaj)

12.Nem bináris: „Akik nem bináris neműként határozzák meg magukat, elutasítják azt az elképzelést, hogy a nemek kettéoszthatóak lennének (férfi/nő), vagy akár férfi és nő közötti kontinuumként lennének elképzelhetőek. A nem binárisok szerint a gender egy jóval komplexebb dolog.”
B.ZS.: A nem bináris neműeket az angol a genderqueer szóval jellemzi. A 12. pont pedig a 8. pont tökéletes másolata.

13.Egyéb: „Ezt bárki választhatja, aki nem akar nyilatkozni a nemével kapcsolatban. Jelentheti azt, hogy valaki nem tudja bekategorizálni máshova magát, de azt is, hogy egyáltalán nem akarja a más orrára kötni a nemi identitását.”
B.ZS.: De hát ez megint ugyanaz, mint az 1. És a 11. pont… (Dupla facepalm)

14.Pángender: „A pángender leginkább az androgünizmushoz hasonlít. Olyan harmadik nem, amely mind női, mind férfi tulajdonságokkal rendelkezik. Használható átfogóan ’mindenféle gender’ értelemben is.”
B.ZS.: Ezzel a szóval jellemzik azokat az embereket, akiknek az identitása minden egyéb identitás jellemzőjét magába foglalja. Vagy egy jól hangzó név, hogy hosszabb lehessen a már amúgy is hosszú lista, mindenki döntse el maga.

15.Transznemű: „Elég tág kategória; mindazokra vonatkozik, akik úgy érzik, hogy a társadalmi nemi identitásuk eltér a születési biológiai nemüktől. A transzgender nem feltétlenül jár azzal, hogy valaki fizikailag is meg akarja változtatni a nemét.”
B.ZS.: Ezt a pontot az író még tovább osztotta 26 alkategóriára. Igazából ügyesen leírták az 5. pontot még egyszer.

16.Transzszexuális: „Olyan transzgender személy, aki külsőleg a születési biológiai nemével ellentétes, a genderidentitásának megfelelő jegyekkel rendelkezik vagy kíván rendelkezni. A transszexuálisok átoperáltatják magukat és/vagy hormonkezeléseken esnek át.”
B.ZS.: Mostanra már hozzászoktam, hogy a pontok ismétlik önmagukat. Ez még mindig az 5. pont egy az egyben. 

17.Kétlelkű: „Ez a kategória az eltérő genderű őshonos amerikaiakra vonatkozik. Több mint 150 bennszülött törzsnél a „kétlelkűek” olyan személyek voltak, akik genderükben eltérőek voltak, és nagy társadalmi megbecsülésnek örvendtek.”
B.ZS.: A kétlelkű megnevezés az 1990-es Winnipegi melegfelvonuláson kelt életre, amikor is az amerikai őslakos résztvevők ezzel a szóval különböztették meg maguk a nem őslakos homoszexuális felvonulóktól. A fenti állítás, hogy nagy társadalmi megbecsülésnek örvendtek volna, ilyen megfogalmazásban nem igaz. Az indián törzsek sokkal nyitottabban, elfogadóbban tekintettek a törzs meleg tagjaira.

Bagala Zsolt: Igénytelen szórakoz(tat)ás, 10. rész – Karikatúra

12 éven aluliaknak nem ajánlott tartalom!

Van, aki szereti, van, aki utálja, de abban biztos vagyok, hogy mindenki hallott már a japán rajzfilmek, az anime világáról. A témakörben rengeteget lehetne írni eme stílus műfajairól, mely a humoron, az akción, vagy a sci-fi világán keresztül mutatja be a cselekményt, viszont én most csupán egyet szeretnék kiemelni. Az elmúlt nagyjából két évtized egyik leghíresebb és legjövedelmezőbb sorozata a Naruto volt, mely 2002 októberében debütált. A címszereplő egy árva nindzsa növendék, akitől a falubeliek elfordulnak, így megfogadja, hogy annak vezetőjévé válik bármi áron. A műsorban minden megvan, ami csak kell a sikerhez: akció, dráma, barátság, szerelem, vizuális poénok, így nem csoda, hogy több folytatást és egészestés filmeket is kapott.
2006 Áprilisában Fun with Akatsuki1 című sorozatával egy izraeli fiatalember, Alex Novikov, művésznevén Omnistrife, a feljebb említett sorozatból kiindulva egy új műfajt alkotott. A rövid videóban Movie Maker és Paint alkalmazással, meg persze saját hangfelvétellel, parodizálta ki a Naruto antagonista szervezetét, az Akatsukit. Videói hamar hatalmas sikert arattak, főleg az amerikai fiatalok körében, ám túl szép volt, hogy sokáig tartson. A rajongótábor idővel zaklatni kezdte Novikovot, aki egyéb választása nem lévén, végül egy hamis bejelentést tett családján keresztül, miszerint egy palesztin pokolgép robbanását követően elhunyt.
Az új műfaj több magyart is megihletett. 2008 környékén Fekete Dani indította el Egy Akatsukis élete2 című sorozatát, mely a magyar rajongók között komoly sikereket ért el. A szervezet tagjait Dani hétköznapi fiatal felnőttként mutatja be, így a célközönség nagyon is jól tudott azonosulni velük. Novikov stílusát követve, a fiatalok mindennapi életébe ad betekintést, legyen szó akár barátságról, szerelemről, bulizásról, vagy veszekedésről. Időközönként feltűntek híres filmek, sorozatok vagy játékok szereplői is, akik hol segítették, hol hátráltatták a cselekményt. A sorozat 31 részt és egy filmet élt meg, majd 2012-ben váratlanul véget ért.
Szintén sikeresnek mondanám Horváth Zoli, alias Yoko, Hebis barmok3 című sorozatát. Bár ez is a Naruto univerzumából merít, itt a központban egy másik rebellis szervezet, a Hebi áll. Hasonlóan az előbb említett műhez, itt is szereplők fiatal felnőttek, ám a szerző rengeteg új karaktert talált ki a sorozat érdekében. A sorozatban Sasuke, Karin, Juugo, Suigetsu és Tutu mellett komoly szerepet kap egy Holdról származó űrlény, Füves Cs is, aki szülei halálát akarja megbosszulni. Yoko a sorozatot 2009 szeptemberében kezdte és a 17. résszel, 2012 tájékán fejezte be.
Színvonalát tekintve talán nem üti meg a mércét, de mindenképp meg kell még említenem Markov Espada club4 című sorozatát. Hasonló ugyan az előző paródiákhoz, ám itt nem a Naruto, hanem egy másik híres anime, a Bleach világából merít az alkotó. Bár a rajztechnikát nem bírálom, sok felnőtt poént nem ajánlanék a fiatalabb nézőknek, különösen, mivel ezek nagy része szexuális jellegű. A 2011 és a 2014 között készült mű 12 részt és egy filmet foglal magába.
A legfőbb gond a fent említett paródiákkal mégis az, hogy a készítőik, a mára már 30 év körüli felnőttek, időbeosztása nem enged meg nekik egy ilyen időigényes hobbit. Sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy a megkezdett sorozatok cselekménye befejezetlen maradt, így okozva csalódást hűséges rajongótáborának.


1. https://www.youtube.com/watch?v=UqceF_0nMgM
2. https://www.youtube.com/watch?v=SF9b7VULEc8
3. https://www.youtube.com/watch?v=ObXX0JPqcXc
4. https://www.youtube.com/watch?v=45MP5jTLoxA

Bagala Zsolt: Igénytelen szórakoz(tat)ás, 9. rész – Nem minden arany, ami fénylik

12 éven aluliaknak nem ajánlott tartalom!

Bármilyen hihetetlennek tűnik, reklámipar gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza. Igaz, a mondás szerint a jó bornak nem kell cégér, ám manapság annyi termékkel, szolgáltatással találkozunk nap, mint nap, hogy bizony reklám nélkül nem is hallanánk ezekről. A reklámok mindenütt jelen vannak, az utcai plakátoktól kezdve, a magazinok lapjain át, egészen az internetig. Annyira a mindennapjaink részéve váltak, hogy manapság tudatosan egyre ritkábban vesszük észre a jelenlétük. Eszem ágában sincs azonban a marketing eme ágát kritizálni, sokkal inkább arra mutatnék rá, hogy hol is tért le az ágazat a tisztességes útról.
A kommersz, azaz a kereskedelmi tévécsatornákról, és azok műsorairól már beszámoltam az Igénytelen szórakoz(tat)ás 2. részében, igaz csak felületesen. A kereskedelmi csatornák olyan magántulajdonban működő üzleti vállalkozások, amelyek a műsoridő egy részének kiárusításával, elsősorban a hirdetőktől befolyó reklámjövedelemből tartják fenn magukat. A kereskedelmi televíziózás gyakorlata az Egyesült Államokban indult az 30-as évek elején. Ezek a csatornák hasonló műsorszerkesztési elveket követnek, mint állami tulajdonban lévő társaik, csupán a műsorokat megszakító reklámok tekintetében különböznek azoktól. A televíziózás 50-es években bekövetkező robbanásszerű elterjedése azonban olyan hatalmas piacot nyitott meg a befektetők előtt, hogy az üzleti érdek fokozatosan kiszorította programjaikból a költségesebb, illetve kevesebb hirdetési bevételt hozó műsortípusokat, ezáltal kínálatuk jelentősen leszűkült.
Ha a hirdetések nem lennének már így is sokszor idegesítőek, az online felületeken lépten-nyomon találkozhatunk kamu reklámokkal, melyeknek egyetlen célja, hogy pár balekot átverjenek. Az ingyenesen hozzáférhető, előre szerkesztett internetes oldalak csak úgy hemzsegnek ezektől. „Fogyást elősegítő csodaszer”, „papillomavírus elleni krém” vagy „a testben élő parazitákat elpusztító szer” címszó alatt kínálnak placebót a gyanútlan, laikus internetezőknek. Magukra a figyelmet különféle visszataszító, megtévesztő fényképpel, vagy szerkesztett képpel keltik fel. Sajnos a képeket külön nem tudom feltüntetni, de a mellékelt oldal alján megtekinthetőek ezek az úgynevezett „clickbait” reklámok1.
Másik remek példa erre a mobiltelefonra letölthető játékokról szóló hirdetések, melyekbe könnyen belefuthatunk a szociális oldalakon. Ezek 3D-s akciót, logikai rejtvényeket, FPS-t (belső nézetes játék), vagy TPS-t (harmadik személy szemszögéből) ígérnek ugyan, ám a letöltés után szembesülünk csak azzal, hogy ezek egyetlen képkockája sem tükrözi a valóságot. Egy német fiatalember, akit a Youtube-on i3Stars néven találhatunk meg, a Mobile Game Ads Vs. Reality című sorozatában mutat be ilyen reklámokat2. Előfordul az is, hogy a fejlesztők egész egyszerűen fognak egy nem jogvédett játékmenet-videót és úgy reklámozzák, mintha az ott szereplő tartalom a sajátjuk lenne. Az alábbi linken például egy stratégiai játék olcsó másolatát kínálják, miközben a videóban a Westwood egyik leghíresebb játékával, a Command and Conquer: Red Alert 2-vel játszik a játékos3.
Felmerülhet a kérdés, hogy jogilag ez a fajta marketing mennyire tekinthető törvényesnek. Az Amerikai Egyesült Államokban nem létezik törvény a félrevezető reklámok ellen, csupán a felhasználók védelméről szóló törvény teszi lehetővé, hogy az egyén visszaigényelheti a termék árát, amennyiben úgy érzi, nem azt kapta, amit várt. Mivel persze ezt is hosszas bírósági tárgyalások sora kíséri, logikus, hogy egyetlen épeszű ember sem fog egy ingyenesen letölthető app miatt pereskedni. Persze a fejlesztők máshogy is bebiztosították magukat. A képek/videók alján kifüggesztett felirat: „Not all images represent actual gameplay” (Nem minden kép mutatja a valós játékmenetet) egy bombabiztos kiskaput biztosít számukra, ha mégis jogi gondokba keverednének. Az sem teljesen nyilvánvaló, hogy miért haragítják magukra a felhasználókat a forgalmazók ezekkel a hírverésekkel, de valószínűleg ezek megjelentetésével egyszerre hoznak hasznot maguknak és a reklámfelület tulajdonosának.

1. http://www.figyelj.co/vicc-a-nagypapa-elviszi-az-unokajat-a-jatszoterre/?fbclid=IwAR0cLIW977DC8BPD2NJZx0jL2F5LwTDALjJ05dhh9u3kx2Gp4a4lWC3DAgQ
2. https://www.youtube.com/watch?v=2hT3VSGydDM&list=PL-pE38Q8BGfCZ9E-uuOpMxdynUpynVIwQ&index=11
3. https://www.facebook.com/watch/?v=367310000621453

Bagala Zsolt: Őrület

Csonkig elégett cigarettám morzsolom,
Közben a félig kihalt várost bámulom.
Napsütötte tájat kémlel tekintetem,
De a nyugtom, valahogy akkor sem lelem.

Születünk, meghalunk, de élünk e talán,
Vagy halálunk előtt döbbenünk rá csupán,
Hiába jön sok meleg nyár, és hideg tél,
Egy nap elvesztesz valamit, mit szerettél.

Még előttem a jövő, mögöttem a múlt,
Nem bánom, de sajnálom, hogy így alakult.
Amivel törődöm, az csakis a jelen,
Ám úgy érzem, rosszkor vagyok és rossz helyen.

Egyedül e kényszer karanténba zárva,
Reményteljesen a megmentőmre várva.
Mivel mást nem tehetek, egyre csak írok,
Lehajtva fejem, ne lásd, miattad sírok.

Bagala Zsolt: Igénytelen szórakoz(tat)ás, 8. rész – Az erszényes borz nem róka!

1996 szeptemberében látott napvilágot a Sony máig egyik leghíresebb (és talán legnehezebb) játéka, a Crash Bandicoot. Sokak nem tudják, de a mókás, vörös bundájú állat a valóságban nem róka, hanem indiai erszényes borz. Karakterét Sonicról, a sündisznóról mintázták, és egy sikeres 3D projektként debütált. Az utóbbi pár évben fellendült a klasszikus játékok modernizálása, így 2017-ben a Sony Entertainment N. Sane Trilogy néven kiadta a Crash Bandicoot Playstation 1-re készült első 3 platformjátékának felújított verzióját Playstation 4-re.
A történet szerint Dr. Neo Cortex új-zélandi laboratóriumában különféle állatok keresztezésével hadsereget hoz létre, hogy világuralomra törjön. Crash-t egy evolúciós sugár segítségével a hadsereg vezetőjének tervezik, ám a kísérlet kudarcba fullad. Miután kiszabadul a főgonosz kastélyából, célja, hogy visszajusson, és megmentse barátnőjét Tawna-t. A későbbi játékokban kiderül, hogy Dr. Cortex nem önszántából cselekszik, hanem a gonosz voodoo maszk, Uka Uka parancsait követi. Aki esetleg nem ismerné, vagy nem játszotta volna, de szereti a kihívásokkal teli játékokat, javaslom, hogy akár a régi verziót, vagy az újat próbálja ki, Playstation-ön, esetleg emulátoron keresztül.
A 90-es évek második felében, a Markíza és az STV1 televízión jelent meg a Maxihra (Maxijáték) című televíziós vetélkedő, melyben pont ezeket a játékokat lehetett kipróbálni, telefonos irányítás segítségével. Aki esetleg emlékszik a 90-es évek elejéről a Dévényi Tibor vezette Elektor kalandorra, az nagyjából tudja, milyen játékmenetre számíthat.  Ezt a műsort azonban a műsorvezetők beszólásai tették egyedivé, és élvezhetővé, Andrej Bičané, Didianaé vagy Sipos Luciáé1. A játékos pontokat gyűjtött, majd az elért pontjai alapján választhatott különféle díjakból, melyben szerepeltek plüss állatok, társasjátékok, kisautók, stb. A fődíj nem más volt, mint egy Playstation 1 játékkonzol. A műsor tulajdonképpen egy országos Sony Playstation reklám volt, mely felkeltette a fiatalok figyelmét, ezzel növelve a konzol népszerűségét. Mivel az irányítás szaggatott volt, és sokszor bugos is, alig páran jutottak el csupán a fődíjig.
Ahogyan korábban is már szó volt róla, a Youtube nézettségét nagyban növelte, a televíziós programok igénytelensége, illetve az élvezhető műsorok reklámokkal való teletűzdelése. A gamerek (játékosok) ezért ott próbálják meg játékokban elért ügyességeik bizonyítani, gyakorlásuk eredményét, hibátlanságukat a világnak megmutatni. Ha a Crash sorozatról van szó, akit érdekelnek ezek a végigjátszás videók, mindenképp Garland The Great csatornáját javaslom2. A baj viszont, hogy sok fiatal, tapasztalatlan gamer gondolja, hogy hatalmas népszerűségre tehet szert végigjátszás videókkal. Így jutottam el Superlompos csatornájára, aki a videóiból kiindulva, egy budapesti fiatal gamer lehet (túl sok információt nem találtam róla sajnos), aki emulátoron játssza a korábban említett játékot. Sajnos ügyetlensége, tapasztalatlansága nem mentség arra, hogy hasonló videókból próbál hírnevet, pénzt szerezni és ez sajnos sok mai fiatalra jellemző3.

1. https://www.youtube.com/watch?v=v3RYappcWZg
2. https://www.youtube.com/user/GarlandTheGreat
3. https://www.youtube.com/watch?v=Saq8PQxwLPU&t=192s

Bagala Zsolt: Memoir

Írod, nélkülem hihetetlen boldog vagy,
De ez az érzés majd egyszer végleg elhagy.
Én rád írok minden nap, még biztos remegsz,
A szíved mélyén, remélem, talán szeretsz.

Angyalom, rózsaszín szemüveget viselsz,
Álomvilágodból egy nap talán kikelsz.
Meglátod, mennyit érsz a valóságban nekem,
Megérted igazából ki szeret, ki nem.

Pár év, majd sírás, és fogcsikorgatás lesz,
Kit igazinak vélsz, életedből kitesz.
Gyerekekkel egyedül maradsz magadnak,
Kiteszed magad undornak, s haragnak.

Eszedbe jutok és észreveszed magad,
Büszkeségtől melled hirtelen nem dagad.
Életed magad tetted azzá, hogy átok,
Elveszek tőled mindent, de megbocsátok.

Bagala Zsolt: Fekete angyal

Sötét tollától elöntött hirtelen a mámor,
Közelében érzem csak, erős vagyok s bátor.
De a fekete angyal már úgy érzem, nem szeret,
Más férfinak mondja selymes hangján a szépeket.

Fiatal szíve hiszi, valódi álmot követ,
S ezzel együtt egy hatalmas hibát elkövet.
Érzelmeitől gondolja, felvértezte magát,
De a legapróbb hiba megbosszulja önmagát.

Csupán pár keserű év és lehullik a fátyol,
Fekete szárnyaidtól megfosztva, tőlem távol,
Mintha tegnap lett volna, hogy én voltam jobb kezed,
De most csak értetlen bámulok rád, mi lett veled?

Istened felkél, lemossa arcodról a könnyet,
Megkímél és visszaadja neked azt a szörnyet.
Azt, aki még akkor is tiszta szívéből szeret,
De ahogy régen te őt, elárul majd tégedet.

Bagala Zsolt: Álmodom

Mosolyától szívem újra dobbant megint,
Ha kacér mosolyával ismét rám tekint.
Barna, kósza tincsét füle mögé rejti,
Véletlen lenne, hogy táskáját elejti?

Szürke ruhája alatt teste arányos,
De van e párja, vagy épp ő is magányos?
Karcsú, gyenge lábára vándorol szemem,
Eme idomokat bárhol felismerem.

Rád várok rég megmentőm, mennyei angyal,
Csak annyit kérek, vigyél végre magaddal.
A világ szeme elől ketten elszökünk,
Szerelemtől ittasan boldogok leszünk.

Bemutatkoznék épp, de nevet nem óhajt,
Máshol várják már őt, elindul, felsóhajt.
Felébredek s látom, álom volt a lány,
Megtalálom e valaha, ez a talány.

Bagala Zsolt: Igénytelen szórakoz(tat)ás, 7. rész – Mátrix és Vektor

Az 1999-es Mátrix című filmet szerintem különösebben senkinek sem kell bemutatnom. A disztopikus világ magával ragadó hangulatát olyan színészek tették felejthetetlenné, mint pl. Keanu Reeves, Carrie-Anne Moss, Laurence Fishburne vagy Hugo Weaving. Ennek fényében nem csoda, hogy a film 4 Oszkárt, 2 BAFTA-díjat és 50 másik díjat vagy jelölést is kapott. A filmnek két folytatása készült, az előzmény sikerére való tekintettel, és a rajongók kérésére pedig most készítik a harmadikat, melyet 2021-re várhatunk. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy két magyar férfi Vektor néven elkészítette a film szinkronparódiáját.
A mára már inaktívvá vált Alterego csoport, Mészáros Balázs és Lengyel Balázs, tette le a magyar szinkronparódiák alapkövét, ami mára az internetes szórakoztatás terén egy külön műfajjá nőtte ki magát. Hiányos angoltudásuk révén jöttek létre félrefordított dalszövegeik, munkásságuk fénypontja mégis a korábban említett Vektor című paródia. Sajnos az egykori tagok mára már teljesen visszavonultak a közéletből, az interneten is kevés fellelhető információ található róluk.
A Vektorhoz a Mátrix és a Mátrix – Újratöltve című filmek képi- és hanganyagát vágták össze majdnem 2 órássá, a szinkronhangokat pedig maguk adták. A film 2002 nyara és 2004 tavasza között készült, majdnem 2 év alatt. A karakterek nevei az eredeti filmkaraktereket parodizálja (Neo – Neon, Morpheus – Morfológus, Trinity – Trigonometria) vagy személyiségük alapján jöttek létre (például Vajúdás, utalva a bibliai áruló Júdásra). Személy szerint én nagyra tartom a fiúk kitartását, elkötelezettségét, mert tényleg sok munkát fektettek ebbe a projektbe. Azt viszont teljesen megérteném, ha egy 2000 után született illetőnek esetleg nem jönne át a film mondanivalója vagy poénjai, mivel az elsősorban a 80-as és 90-es évek generációjának szórakoztatására készült. Másrészt, a fiatalabbaknak ma már nehezebb elképzelni, hogy milyen lehetett két embernek éveken át dolgozni valamin, hiszen ma már erre alkalmas technológiával rendelkezik valamennyi telefon és számítógép, de annak idején a megfelelő felszerelés közel sem volt bárki számára elérhető, vagy megfizethető.
A film nem csak a Mátrix világát hivatott kifigurázni, de úgy általában a média irányította elferdített társadalmat. Több utalás is található benne a popkultúra 90-es éveiből, olyan személyiségekre, akik mára már kevésbé ismertek, pl. a Shygys vagy Kozsó. Bár pár obszcén kifejezés itt is elhangzik, nem ez a produkció prioritása, ami hatalmas pozitívum a mai, káromkodásokkal teletűzdelt műsorokhoz képest.
A jó szándékú, de szellemileg visszamaradt Horváth Jenő, becenevén Hatvan wattos Neon, nagybátyja cégében végez irodai munkát. Egy nap azonban felbukkan 25 éve halottnak hitt apja, Morfológus, és figyelmezteti, hogy egy közveszélyes tehetségkutató, Kovács Kokó ügynök, a buta és szép emberekre vadászik, és akarata ellenére is híressé próbálja majd tenni. Annak ellenére, hogy az ügynököknek sikerül Neont elkapni és egy biogenetikus piercinggel belőni, apja bedrogoztatja és kimenti az űrhajójára. Itt aztán elárulják neki, hogy a televízión keresztül mesterségesen butítják az embereket és mivel tisztában vannak ezzel a tudással, így nekik is állandóan menekülniük kell az ügynökök elől. A csapat később meglátogatja Linóleumot, Neon nagyanyját, aki lakásában egy paranormális óvodát vezet. Ő is felhívja unokája figyelmét a tanulás fontosságára, ám mivel a férfi az évek alatt elhanyagolta őt, nem hajlandó elárulni neki a híres családi csokis kuglóf receptjét. A visszaúton hőseinket megtámadják a tehetségkutatók, Morfológust elfogják, a csapat többi tagját pedig csapdába ejti Vajúdás, az áruló.
A cselekmény folytatását nem fogom elárulni, akinek felkeltette a figyelmét, a film az alábbi linken ingyenesen letölthető1.

1. http://alterego.tmp.hu/vektor/vektor.htm

süti beállítások módosítása